németházi

Hajnal Anett némettanár oldala

5 ok, amiért nehéz a magántanárok élete

2019. augusztus 22. 12:10 - H.Anett

Múlt héten meséltem arról, miért szeretek nyelvtanárként dolgozni.

Örültem a sok lájknak a kollegák részéről, úgy látszik, nem vagyok egyedül.

Volt, aki, még nem magántanár főállásban, és azt írta: szép, szép, de mik a dolog hátrányai?

pizsamaspixabay.jpg

El kell ismernem, hogy nem kellett sokáig gondolkoznom a válaszon, mivel, mint mindennek, ennek az életformának is vannak kevésbé kellemes részei. Íme a magántanári lét negatívumai:

1. Néha egész nap ki se lépsz a házból.

Ugye az egyik pozitívuma az lenne az otthoni munkavégzésnek, hogy nem kell utazással tölteni a drága idődet. Ez jó is, de előfordulhat az ellenkező véglet is: hogy ki sem jutsz az ajtón egész nap. Velem már előfordult. Persze ehhez az kell, hogy nagyon hülye időpontok jöjjenek össze aznapra, hozzá ramaty idő, minek következtében a legutolsó óra után már se legyen kedved kimozdulni.

Ilyen azért ritkán van, de az, hogy csak a sarki boltig / a gyerek sulijáig jutsz el, már gyakoribb lehet, ha nem figyelsz oda. És már az is probléma szerintem, nemcsak az ingerszegénység miatt, hanem a mozgás hiánya miatt is.

El is határoztam, hogy idén ősztől az új órarendemet a heti két tornám köré fogom építeni, az a két időpont szent és sérthetetlen lesz.

2. Lemondások, kiszámíthatatlan jövedelem.

Hát igen, ez így vagy úgy, de minden vállalkozás velejárója. Nincs fix fizetés a hó végén. Se fizetett szabadság és betegszabadság.

Persze lehet ügyesen és okosan csinálni a dolgokat.

Több órát vállalni, mint amennyit szívesen megtartanál, és akkor nem bánkódsz vígasztalhatatlanul, ha egy-egy elmarad.

Előre fizetettni az emberekkel. Brit tudósok szerint előre utalásnál sokkal alacsonyabb a lemondott órák száma. :)

És hát nem elkölteni a hó végén az összes bevételt, hanem tartalékolni az ínségesebb időkre (nyári szünet, karácsonyi szünet, "összeveszett a német barátjával ezért már nem is akar tanulni"-óralemondás)...

3. Nincs karriered.

Lehet, hogy tizenöt évvel ezelőtt is nyelvtanár voltál és tizenöt év múlva is az leszel. Mert szereted csinálni. De közben ott motoszkál benned, hogy ennyi idő alatt talán befuthattál volna valamiféle karriert is.

Ismersz vezetőket, tudod, hogy nem mind okosabb nálad annyival, mint amennyivel nagyobb az autója. Ez néha piszkál, de közben tisztában vagy vele, hogy a karriernek ára van. És te semmi pénzért nem cserélnéd el a könyörtelen mókuskerékre a nyugodtan átaludt éjszakáidat, a tanítás örömteli, laza hangulatát, az időt, amit a gyerekeiddel tölthetsz.

És lehet, hogy a jövedelmed soha nem fogja a csillagos eget súrolni, de magántanárként nem is kockáztatsz sokat, nem lebeg a fejed fölött, hogy, ha kirúgnak, nem találsz új állást, vagy ha elszámolod magad, viszik a család feje fölül a házat.

4. Nincs miért csini ruhákba bújnod.

Az tök jó, hogy nem vagy kénytelen egész nap kényelmetlen ruhában és cipőben szorongani. Otthonról dolgozol, a monitoron a tanítványok max. deréktól felfelé látnak. (Vannak, akik csak audiót szeretnének, ők még ennyit se.) Másrészt viszont nőként elég borzasztó érzés, amikor már nem is emlékszel, mikor volt rajtad utoljára szoknya és smink.

Ezen a problámán még dolgoznom kell. Jelenleg számomra ünnep, amikor egy barátnőmmel ebédelek vagy komolyabb bevásárlókörútra indulok :)

5. Egyedül vagy. Csak magadra számíthatsz.

Senki nem segít új tanítványokat szerezni vagy modernebb tananyagokat találni. Mindent neked kell csinálni a marketingtől az önfejlesztésig. Nem tudsz összebarizni a szimpatikus kollégákkal és kibeszélni velük a kevésbé szimpatikusakat...

Ennek a jó oldala, hogy senki nem is kényszerít semmire. Azt csinálod és úgy, ahogy akarod. Ha hibázol, nem kapsz még pluszban fejmosást is valakitől, úgyis észreveszed magad. Utánajársz és kiköszörülöd a csorbát.

Ha introvertált személyiség vagy, akkor lehet, hogy nem is hiányzanak annyira az irodai kényszer-barátságok, amelyek nagy részének hipp-hopp végeszakad a munkahelyváltáskor.

 

Ennyi jutott eszembe a magánoktatás hátrányai témakörben. Nekem úgy tűnik, itt a földön kevés dolog tökéletes, általában kompromisszumokat kell kötnünk a döntéseink során. A lényeg szerintem, hogy van választási lehetőségünk, figyelembe vesszük minden eshetőség előnyeit-hátrányait, és azt választjuk, ami számunkra adott időben és helyzetben a legmegfelelőbb.

Kép forrása: Pixabay 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nemethazi.blog.hu/api/trackback/id/tr6515012972

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása