Első blikkre úgy tűnik, hogy a német eredetű szavak manapság visszaszorultak a magyarok szókincséből. Volt idő, amikor - különösen a városi polgárság - rengeteg germanizmust használt, de ma már az angol jövevényszavak az uralkodók. Gondolnánk. Pedig lehet, hogy ma is sok német szót mondunk ki nap, mint nap, csak éppen annyira megszokottak, belesimultak a nyelvünkbe, hogy echte magyar kifejezéseknek tartjuk őket. 

Persze nem vagyunk egyformák. Van, akinél reggel a vekker csörög, és van, aki a telefonjára ébred. Van, aki rollerrel jár a munkahelyére, és van, aki autóval. 

De, ha  órákon át püföljük a klaviatúrát, akkor az hótzicher, hogy ebédszünetre már mindannyiunknak szemtornára lenne szükségünk. 

Az ebédnél megint előtérbe kerül az egyéniség: frankfurti leves virslivel vagy zellerkrémleves?  Panírozott vagy párolt karfiol?  És a nagy kérdés, amely a kultúrák együtt élésének szimbóluma is lehetne: valódi magyar pörkölt - na de nodeklivel vagy galuskával? Nehéz döntés :) Desszertnek aztán jöhet egy kis baracklekváros smarni vagy mákos  nudli.

Vissza az irodába. Van, aki még mindig cetlikre jegyzetel, és van,  aki szinte az egész életét a felhőben éli. Mert nem akarja cígölni a sok fecnit magával a nap folyamán. Ha elég slágfertig vagy, ügyesen válaszolsz a rosszindulatú kollégák megjegyzéseire. Ha spórolni akarsz, nem veszel cukros nasikat a délutánra, hanem szorgosan dolgozol a munkaidő végéig.

Mit gondolsz, csak úgy sacc per kábé: hány német eredetű szó volt ebben a szövegben?

Lent olvashatók az eredeti német kifejezések:

schätzen, der Blick, echt, der Wecker, der Roller, die Klaviatur, sicher, das Turnen, die Wurst, der/die Sellerie, paniert, der Karfiol, der Schmarrn / der Kaiserschmarren, die Nudeln, der Zettel, ziehen, der Fetzen, schlagfertig, sparen, der Zucker, naschen

(Hozzátartozik a dologhoz, hogy néhány kifejezés a németbe a latinból vagy más nyelvekből került be, de hozzánk a német közvetítésével érkezett meg. A nyelvek már csak ilyenek: folyton változnak, hatással vannak egymásra: mert élnek!)

A kép forrása: Monika Schröder, Pixabay

A szerző német nyelvtanár.